1. rész - A kezdet

Kedves naplóm!

A mai nap, igen fárasztó volt. Reggel már a megszokottan nem találtam a kedvenc blézerem így apumon vezettem le a hisztimet. Majd végül elő került. Apa egy csoda. Bejön a szobámba és egyből kirántja a szekrényemből. A kérdés: 20x átnéztem ott ő meg csak úgy kirántja. Mégis milyen erővel rendelkezik? Na de mindegy is. A lényeg, hogy a hiszti rohamomnak vége. A suli busza 7:30-kor érkezik és az idő 7 óra. Vagyis van 30 percem, hogy felöltözzek, letusoljak, egy kis sminket feltegyek és megreggelizzek. Csoda folytán 27 perc alatt kész lettem így gyorsan elköszöntem aputól és kimentem a busz elé. Várok. Még mindig. 
-Hol ez a ki*aszott busz? – ahogy elordítottam magam egyből ott termett az utcánkba – Köszönöm. – ide ért VÉGRE és felszálltam. Szokásom hívően előre ültem a legelső üléshez, mivel hátul a ’menők’ vannak. Az első óránk az Angol volt. Imádtam az Angolt. Meg persze nagyon jó is voltam benne. Aztán jött egy lyukas óránk így a termünkbe maradtunk és levelezgettem az egyik stréber csajjal, aki most jött.
-Neked ki tetszik? – itt megdermedtem. Senki sem tudja, hogy ki tetszik nekem. De van egy olyan érzésem, hogy benne megbízok.
-James. – írtam le félve és csúnyán. Csak nézett nagy szemmel majd hátra fordult Jameshez.
-Styles? – írt megint.
-Igen. De pszt. Kérlek. Amúgy neked?♥ - most én voltam soron, hogy megkérdezzem. Adtam át végül. Firkantott a papírra és átadta. Én is meglepődötten olvastam el a nevet.
-Jake Moon. – ő is ilyen stréber srác féle.  Remélem, ők összejönnek. Aranyosak lennének együtt. Végre Ének óra! Ott megnyugszom. A szünetbe leköpő csöveztek a fiúk. Persze James is, ami nagyon rosszul esett. A folyosón sétáltam végig, nyálas galacsinpapírokkal a mosdóik ahol le tudom szedni azokat undorodva. 10 percig bénáztam, mert egy csomó a hajamba volt. És végre kész! Könnyebbültem meg, mert már csak 2 óra és mehetek haza. Ahogy kiléptem a mosdó ajtójából előttem James termett. A szívem megállt. Egyszer azért, mert megijedtem, másodszor meg nem talál
rá szavakat, ahogy kinézett.
-Sajnálom az előbbiért. Csak tudod.
-Tudod mit! Nem kell semmit sajnálnod! Te is a menő, beképzelt srácok közé tartozol, mint a többi! Utálom az életem! Mindenki bánt szavakkal és fizikailag is! UTÁLOM! – ezzel kirohantam az utcára és elüvötöttem magam. Nem érdekel semmi. Se azt hogy mit kapok, se James, se a többiek, amit most láttak. Hátranéztem Jamesre akkor láttam, hogy megérintette, amit mondtam, mert engem figyel szomorú arccal. Körbenéztem és egy páran engem figyeltem, meg hallottam, hogy néhány lánynál én vagyok a téma. De nem érdekelt. Vége lett az óráknak és én hazacammogtam szép lassan. Betettem a fülhallgatót a fülembe és Emeli Sandétól a Read All About It-et kezdtem hallgatni. Megszokott, hogy én mindig a kedvemhez hívően választok zeneszámot. Nagy sétálás közben valaki nekem jött hátulról. Egyből kitéptem a fülemből a fülhallgatót és káromkodni kezdtem, aki nekem jött. Hátranéztem és James volt. Olyan szintem megijedtem, hogy sikítottam. Hogy miért? Nem tudom őszintén. Ja és futásnak eredtem. Ügyes vagy Jessica! Elfutsz az a fiú elől, aki tetszik neked. Gratula nekem. Hazáig futottam közben egy csomóan hülyén nézhettek engem. Napi Jessica is megvolt.